Nem egyszerű az életmódváltás!!
Már megint nem azt mutatja a mérleg, amit szeretnék! 75,7 kg!!!Minden visszajött!!
Nagyon sokszor gondolkodom el azon, miért van az, hogy eltökéltek vagyunk, csináljuk is a dolgokat rendesen, aztán jön 1-2 nap, és éhségroham, kínlódás, stressz, majd bűntudat!!!Jobb esetben súlytartás, de előfordul hogy pluszkiló!!
NA, nálam mostanában főleg ez a jellemző! Bevallom nagyon bosszant, és a bosszúság mellett iszonyú bűntudat is gyötör!!Hisz nem szoktam feladni dolgokat, amit eltervezek általában el is érem, és most valahogy nem ez a jellemző rám!!
Persze megint ott a terv, majd hétfőtől újrakezdés, odafigyelés, stb........
Lehet, hogy segítség kell már hozzá, nem tudom, az biztos, hogy ez a folyamatos újrakezdés, új hét projekt, egy kissé unalmas, és kérdéses!
KERESEM A MEGOLDÁST ÉS A SEGÍTSÉGET! NEM AKAROM FELADNI!!!!
Mazsika, fel a fejjel!!! Ne érezz bűntudatot, pont ezt nem szabad, hogy "fájjon" az evés, hogy bosszankodj stb!
VálaszTörlésSzerintem pont az a lényeg, hogy nem szabad megvonni magunktól semmit, inkább odafigyelni picit jobban! Próbáld meg esetleg, hogy cseréld le a nagytányért kicsire és lassan egyél, élvezz ki minden falatot!
ne fogyókúrának, ne stressznek fogd fel, hanem keresd meg a jót benne! Mert addig, míg úgy gondolsz rá, hogy "muszáj lefogynod", addig sajnos stressz marad! :(
Én drukkolok Neked továbbra is és itt vagyok a háttérben, ha szükséged van pár bátorító szóra! :)
Köszi Bambi, aranyos vagy hogy biztatsz!!
TörlésElkeserítő, hogy mennyire nem tudom kontrollálni az evésem, szó szerint falási roham kap el este!! Nehéz nem erre gondolnom állandóan, ugyanakkor meg sokkolnak a mérleg eredmények!!
Mindenesetre nem adom fel,el akarom érni a célom!
Mazsi! Ne keseredj el és ne add fel! Én egyébként, ahogy már jó ideje olvaslak, abban látom a gondot, hogy mindig túl drasztikus lépére szánod el magad. Szerintem egy nőnek, akinek családja van, aki hétvégén süt-főz a gyerekeinek olyan étrendet kell választania, amit hosszú távon tud követni, és nem jár nagy lemondásokkal. Lehet enni mindent, de mértékkel. Nagy igazság az hogy reggelizz úgy , mint egy király, ebédel, mint egy polgár és vacsorázz mint egy koldus. Én most valami ilyesmit csinálok, mert bizony én sütök minden hétvégén valami finomságot Marci kedvéért és nem tudok illetve nem is akarok lemondani róla. Élvezni akarom az ételeket, az életet és nem állandóan azon gyötrődni, hogy mit ehetek és mit nem. Így eszem mindent. De igyekszem a sütit pl. délelőttre mondjuk tízóraira beiktatni. Persze csak egy szeletet, de eszem. Így este, ha már csak egy alma jutott vacsorára nem görcsölök, mert tudom másnap finom reggelivel fogom kényeztetni magam. Persze nem biztos, hogy ez a jó és a követendő, de nekem ez bevált. Nem kell agyalnom külön kajákon, nem kínzom magam. Persze mellette most megint elkezdtem mozogni, az is nagyon sokat segít...remélem sikerül kilábalni ebből a mélypontból és hamarosan írsz nekünk! :)
VálaszTörlésKöszi Pipacs a biztatást!
TörlésTudom, hogy a megvonás nem jó dolog, s az az igazság, hogy én sem kínzóm magam. Bár sütök én is hétvégén, de abszolút nem jár fájdalommal, hogy nem eszek sütit! Nem is kívánom, persze előfordul, hogy megkóstolom, de azzal nincs gond! A reggelem, ebédem elfogadható, nálam a délután ill. este a kritikus idő! Akkor jön egy erős sóvárgás, kenyér, szendvics után, s bizony olyankor van nagy kajadömping. Sokszor érzem, hogy már elég lenne, de szinte megveszek még egy szeletért, aztán persze jön a bűntudat!! Szóval, ezen kell változtatnom, és nem a testem, az agyamat kell nagyon rendbe tennem!!